Szikszai György: Keresztyéni tanítások és imádságok.
Első szakasz, melyben közönségesen minden keresztyént illető tanítások és imádságok vannak.
Huszonkilencedik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, mikor ünnepel
p. 209
Óh véghetetlen bölcseségű, szigorú igazságú, mindenható hatalmú, csodálatos jóságú, megfoghatatlan szeretetű és könyörületességű Isten, én idvességemnek Istene! Mily dicsőségesen tündöklenek ezek a Te imádandó tökéletességeid a Te szent Fiadnak szenvedéséből és halálából, amelyre kiadtad Őt a bűnös emberek helyett! Mily véghetetlen bölcseség az, amely olyan csodálatos módot talált fel, hogy a bűn megbüntethessék, mégis a bűnösök menten maradjanak! Mily szigorú igazság az, amely készebb volt a bűnt az Isten Fiában büntetni meg, mint büntetetlen hagyni! Mily mindenható hatalom az, mely a sötétségből világosságot, a halálból életet hozott ki a bűnösöknek! Kiváltképen pedig mily csodálatos jóság, mily megfoghatatlan szeretet és könyörületesség az, amely Téged, óh Isten, arra indított, hogy egyetlenegyszülött Fiadat szenvedésre és halálra adtad a bűnös ember idvességeért!
Ki tudta, vagy ki merte volna ezt kívánni Tetőled? Ki merte volna száját megnyitni arra, hogy a Te szent Fiadat adjad, hogy Ő szenvedje el, amelyeket a bűnösök érdemlettek? De amit senki sem tudott, s kérni sem mert volna Tetőled, azt a Te csodálatos jóságod, szereteted és könyörületességed kérés nélkül megcselekedte, szabadulást, váltságot és idvességet szerezvén a bűnösöknek a Jézus Krisztus szenvedése és halála által. Mit láttál mibennünk, amiért ezt a véghetetlen jótéteményt
p. 210
közlötted mivelünk? Nem volt mibennünk semmi, ami Téged arra indíthatott volna; hanem egyedül a Te könyörületességednek munkája az, a Te jóságodnak és ingyen való szeretetednek csodája az.
Áldott légy irgalmas Úr Isten, hogy midőn átoknál és kárhozatnál egyebet nem várhattunk volna Tetőled, áldást és idvességet küldöttél minekünk. Szent Fiad által eleget tétettél mihelyettünk, hogy nekünk megkegyelmezhess; lefizettetted Véle minden adósságunkat, hogy minket szabadon bocsáthass; Reá raktad minden terhünket, hogy minket megkönnyebbíthess; kiöntötted Reá a bűn ellen való haragodat, hogy mihozzánk jóakarattal lehess; kínra és halálra adtad Őt, hogy minket az örök halálnak kínjaitól megmenthess és az örök életnek boldogságában részesíthess. Sohasem adhatunk ezért elegendő hálát Tenéked, és nem dicsőíthetjük eléggé a Te szent nevedet.
Oh irgalmassággal gazdag Isten! Ha ennyit fárasztottad szent Fiadat érettem, hogy kételkedném már afelől, hogy őérette és Őáltala irgalmas, kegyelmes vagy énhozzám? Ha őneki nem kedveztél énérettem, hogyne kedveznél már énnekem Őérette! Ha Őt gyalázatra, kínra és halálra kitetted bűneimért, hogyne bocsátnád már meg az én bűneimet, hogyne könyörülnél énrajtam? A Te szent Fiadban való hit által azért ez az én bizodalmam, hogy a többi bűnösök között könyörülsz énrajtam is. Kérlek szent Fiad haláláért, hogy ezt a bizodalmat neveljed és erősítsed énbennem.
E végre ugyancsak szent Fiad halála által orvosoljad jobban-jobban az én romlottságomat, tisztítsad tisztátalanságimat, irtsad, gyomláljad az én vétkes indulatimat, vigyed elébb-elébb az én megszenteltetésemet, hogy nyilvánvaló légyen az én életemből és magamviselésemből, hogy amiképen a Te szent Fiad meghalt én érettem, úgy én is meghaltam őáltala a bűnnek, hogy én azok közül vagyok, akikben az Ő halála által lerontatott a bűn-
p. 211
nek hatalma, és így, hogy énnekem teljes bizodalmam lehet a Te énhozzám való kegyelmed felöl mind életemben, mind halálomban.
Tehozzád is fordítom az én háladatos szívemnek fohászkodásit, világnak idvezítöje, megtartója, áldott Úr Jézus Krisztus! Nem kényszerítésből, nem kedved ellen adattál mi érettünk a szenvedésre és halálra, hanem önként vállaltad azt magadra hozzánk való szeretetből és könyörületességből. Magadra vetted bűneinket, mintha Te bűneid lettek volna, és minden büntetésinket, mintha Te érdemletted volna.
Óh dicsőséges Idvezítő! Mily szomorú es keserves állapotra engedted jutni Te magadat a mi bűneink és büntetéseink miatt! Isten lévén nemcsak emberré lettél, hanem megaláztad magadat a földnek poráig és lebocsátkoztál a kimondhatatlan nyomorúságoknak mélységébe. Egész életed szegénység, fáradság, üldöztetés, gyalázat és megútáltatás volt; de kivált a Te életednek végén körülfogtak Téged a mi hamisságinknak büntetési, melyek többek voltak a Te fejednek hajszálinál. Belül a Te lelkedben az Istennek a mi bűneink ellen való rettenetes haragjának megfoghatatlan érzésével gyötörtettél; kívül a Te testedben a kegyetlen kínzások miatt kimondhatatlan fájdalmakat, a csúfoltatások és káromoltatások miatt rettenetes gyalázatokat szenvedtél és végre a keresztfának kínos és gyalázatos halálával megölettettél.
Óh én édes Megváltóm! Nagy csodálkozással dicsérlek és áldlak tégedet, hogy ennyi gyalázaton, törődésen, kínon és gyötrelmen kész voltál átmenni a nyomorult bűnösökért, azok között énérettem is. Mily csodálatos és minden értelmet felülhaladó szeretet és könyörületesség az, amelyből ennyi károddal is kész voltál segítségül lenni minékünk! Mily véghetetlen és megbecsülhetetlen jótétemény az, hogy a Te megfogattatásoddal és megkötöztetéseddel gazdagságot, a Te nyomorúságiddal és kin-
p. 212
jaiddal örök boldogságot, a Te haláloddal életet és idvességet akartál szerezni minékünk! Áldassál azért és dicsértessél éntőlem és minden bűnösöktől most és mind örökké. És mivelhogy ez élet sokkal gyarlóbb és rövidebb, mintsem hogy ebben illendőképen dicsőíthetnélek Téged, azért is azt kívánom és óhajtom, hogy az örökkévalóságban is minden végnélkül dicsőíthesselek Téged, a Te megváltottidnak egész seregével, mondván: A királyi székben ülőnek és a Báránynak áldás, dicsőség, tisztesség és hatalom örökkön örökké!
Míg pedig e siralomnak völgyében bujdosom, Uram Jézus, a Te szenvedésednek és halálodnak idvességes erejét mutasd meg énbennem. Törölje el az minden bűnömet, nevelje hitemet, erősítse reménységemet, buzdítsa Tehozzád való szeretetemet, tegye állandóvá és holtigvalóvá Tehozzád való hűségemet. Esedezzél énérettem, óh áldott Idvezítő, Szent Atyád előtt, hogy a Te keserves kínjaidért és halálodért bocsássa meg az én vétkeimet és légyen könyörülő énhozzám. Legyenek a Te szentséges sebeid szüntelen kiterjesztve Őelőtte és nyerjenek szüntelen kegyelmet énnekem.
Cselekedje azt is a Te szenvedésidnek és halálodnak ereje énbennem, hogy azok az indulatok legyenek énbennem, amelyek Tebenned voltak, midőn szenvedtél és megholtál énérettem: béketűrő voltál, adjad, hogy én is az lehessek minden szenvedésem között, amelyeket az én mennyei Atyám reám bocsátani jónak ítél. Az Isten akaratában megnyugodtál, midőn keserű pohárt adott a Te kezedbe, adjad, hogy én is megnyugodjam Istenemnek akaratában a legkedvezőtlenebb dolgokban is. Alázatos voltál, a legalábbvalóknál is alább aláztad magadat, adjad, hogy én is alázatos lehessek mind az Isten, mind az emberek előtt. Szelíd voltál, miképen a juh, úgy vitettél a mészárszékre, és miként a bárány az őt nyíró előtt megnémul, azonképen nem nyitottad fel szádat a Téged kín-
p. 213
zók és szidalmazok ellen, adjad, hogy én is szelíd lehessek, úgy hogy mikor szidalmaztatom, senkit se szidalmazzak, mikor szenvedek, senkit se átkozzak, hanem annak hagyjam a bosszúállást, aki igazán ítél. Megbocsátottál ellenségeidnek, midőn nem hogy kérték volna a bocsánatot Tetöled, sőt inkább a Te méltatlan bántásodban foglalatoskodtak, adjad, hogy én is kész és hajlandó legyek a megbocsátásra, akármily nagy méltatlanságot cselekedjenek ellenem. Bíztál az Istenben a Te legnagyobb szorongattatásid között is, adjad, hogy én se fogyatkozzam meg soha az Istenben való bizodalomban, a kísérteteknek és nyomorúságoknak legnagyobb habjai és szélvészei között sem.
Végre, mikor nekem is a halállal szembe kell szállanom, állj mellettem a Te kínszenvedésednek és halálodnak erejével, biztass a halálnak félelmei ellen, bátoríts a bűn, a pokol és kárhozat ellen. A Te getsemánébeli véres verítékezésid enyhítsék meg az én halálos verítékemet, a Te gyötrelmeid könnyítsék az én gyötrelmeimet, a Te keserűségeid édesítsék az én keserűségeimet, a Te félelmeid és rettegéseid oszlassák az én félelmeimet és rettegéseimet. Nyisd meg akkor nekem a Te szent sebeidet, hadd találjak azokban menedékhelyet az én idvességemnek ellenségi ellen; mutasd meg akkor nékem a Te véres ábrázatodat, a Te töviskoronás szent fejedet, a Te átlyukasztott szent kezeidet, lábaidat és oldaladat: hadd vehessek azokból teljes vígasztalást és bátorságot az én bűneimnek büntetése ellen; hallattassad akkor énvelem azt az édes szózatot, melyet a keresztfáról a tolvajnak szólottál, mondván: Ma velem leszel a paradicsomban. És midőn végre lelkem testemtől elválik, szent halálodnak érdeme által nyiss utat annak a mennyországba való bemenetelre; testemet is egy napon feltámasztván, és lelkemmel egyesítvén, ugyanazon az uton vidd be az örök boldogságba, hogy amint nemcsak lelkemet, hanem testemet is meg-
p. 214
váltottad szent halálod által, úgy mind lelkem, mind testem részesüljön annak örökkévaló hasznaiban a mennyeknek országában, Ámen.
Kegyesség tanulmányok
Vissza a tartalomjegyzékez ||| Előző fejezet | Következő fejezet
