1.15.1. A keresztyén embernek imádkozni kell, hogy az Isten plántálja be és nevelje az ő szívében a felebaráti igaz szeretetet. Tanítás

Szikszai György: Keresztyéni tanítások és imádságok.
Első szakasz, melyben közönségesen minden keresztyént illető tanítások és imádságok vannak.
Tizenötödik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, hogy az Isten plántálja be és nevelje az ő szívében a felebaráti igaz szeretetet

p. 101

Az Isten és felebarát iránti szeretet úgy együvé vannak kötve, hogy egyik elő nem fordulhat a másik nélkül: úgy hogy aki az Istent igazán szereti, felebarátit is szereti az; aki pedig felebarátit nem szereti, az Istent sem szereti az igazán. Ezért mondja szent János: Ha valaki ezt mondja: szeretem az Istent, és az ő atyjafiát gyűlöli, hazug az. (I. Ján. 4:20.) Azért Idvezítőnk is, noha az Isten iránti szeretetről való parancsolatot első és nagy parancsolatnak mondotta, mivelhogy az Isten legelső és legnagyobb lévén, legfőbb szeretetre méltó, de a felebaráti szeretetről való parancsolatot is ahhoz hasonlónak mondotta: mivelhogy az

p. 102

Isten ezt is szinte úgy megkívánja, amint amazt és mivelhogy ez ama nélkül nem lehet. (Máté 22:37—39.)

Nem lehet ez ama nélkül azért, mert az Isten szeretésére megkívántatik, hogy megőrizzük az Ő parancsolatit (I. Ján. 2:5; 5:3); vagyis úgy szeretjük az Istent igazán, ha az Ő parancsolatit megtartjuk: azt pedig megparancsolta az Isten, hogy felebarátinkat szeressük (III. Móz. 19:18.) és így az Isten iránti szeretet nem lehet felebaráti szeretet nélkül; nem szeretjük az Istent igazán, ha felebarátinkat nem szeretjük. (I. Ján. 4:21.)

Amint pedig az Isten iránti, úgy a felebaráti szeretet is nemcsak szóból, hanem cselekedetekből áll. Ezekből tudniillik:

1. Hogy jó indulattal és igazszívűséggel viseltessünk felebarátunkhoz.

2. Hogy midőn látjuk, hogy felebarátunknak boldogsága és jó szerencséje van, azon örüljünk; midőn pedig látjuk, hogy nyomorúságban van, azon szomorkodjunk.

3. Hogy amennyire lehet, igyekezzünk felebarátunk boldogságát előmozdítani, a nyomorúságot pedig róla elfordítani.

4. Hogy a felebarátunkkal való visszavonást távoztassuk, vele a békességet kövessük. Ha pedig őt valamikor megbántjuk, vagy ő minket megbánt: hamar megbékéljünk és a felbomlott békességet helyreállítsuk.

5. Hogy felebarátunknak soha tudva, szántszándékkal kárt ne tegyünk: sem becsületében, sem javaiban.

6. Hogy felebarátunknak mindennemű szükségeiben és fogyatkozásaiban tőlünk telhetőképen szolgálni és segítségül lenni készek legyünk.

7. Hogy felebarátunknak lelki és testi jólétéért az Istennek könyörögjünk.

De jegyezd meg, keresztyén ember, hogy a te felebarátod nemcsak az, aki tenéked jóbarátod, jóakaród, jóltevőd, hanem az is, aki ellenséged, irígyed, gyűlölőd, gyalázód, kártévőd. Az ilyen is felebarátod, azért a te Mestered megparancsolta, hogy az ilyent is szeressed. (Máté 5:44.) Nem is különösképen derék dolog azokat szeretni, akik minket szeretnek, velünk jót tesznek és hozzánk jóindulattal vannak A hitetlen pogányok is szeretik az ilyeneket. (Máté 5:46. 47.) Sőt az

p. 103

okosság nélkül való barmokat is arra hajtja a természet hogy az ő módjuk szerint szeressék azokat, akik ővelök jól tesznek. Hanem az ellenséget, a rosszakarót, a gyűlölőt, gyalázót, kártévőt szeretni: ez a derék keresztyéni virtus (erény).

Nem kell mindazáltal azt gondolnod, hogy ellenségidet rosszakaróidat, szinte úgy kellene szeretned, mint barátidat, jóakaróidat, jóltevőidet. Ha valaki erre akarna kötelezni téged, olyan dolgot kívánna, amely a természettel és a józan okossággal ellenkezik. Maga Idvezítőnk is kétségkívül más indulattal szerette szent Jánost, mint Júdást és Heródest. Te is azért szeretheted jobban barátidat és jóakaróidat, hogynem mint ellenségidet és rosszakaróidat; de ellenségidet és rosszakaróidat is szeretned kell ilyen módon:

1 Hogy azokat ne átkozd és ne szidalmazd.

2. Haragot, mérgességet, gyűlölséget ne tarts azok ellen.

3. A gonoszért ne fizess azoknak gonosszal, hanem jóval, és ha módod volna is benne, ne állj bosszút azokon.

4.Kész légy azoknak megbocsátani.

5 Kész légy azoknak szükségeikben és fogyatkozásaikban tőled telhető segítséggel lenni.

6 Imádkozz is azokért.

Ha már ezek szerint megvizsgálod te magadat, nem látsz-e magadban sok fogyatkozást? Nem úgy találod-e, hogy e részben igen hiányos a te keresztyénséged és hogy a felebaráti szeretetet sokszor és sokképen megsértetted? Bánván azért és fájlalván azokat a te beszédidet és cselekedetidet, melyek a felebaráti szeretet ellen lettek, és penitenciával orvosolván, vigyázóbb légy a felebaráti szeretetnek kötelességire.

De mivel a romlott szív igen hajlandó és erősen ösztönző a felebaráti szeretetet sértegető és felforgató dolgokra: nem vigyázhat azok ellen az ember és nem őrizkedhetik eléggé Isten kegyelme nélkül. Azért is szükség, hogy buzgóságosan esedezz Istennek a segítő kegyelemért, és azáltal az igaz felebaráti szeretetnek a te szívedbe való beplántálásáért, neveléséért és meggyökereztetéséért.

Kegyesség tanulmányok

Vissza a tartalomjegyzékez ||| Előző fejezet | Következő fejezet

Ezt most megosztom....
Share on Facebook
Facebook
Pin on Pinterest
Pinterest
Tweet about this on Twitter
Twitter
Share on LinkedIn
Linkedin

Vélemény, hozzászólás?