Szikszai György: Keresztyéni tanítások és imádságok.
Első szakasz, melyben közönségesen minden keresztyént illető tanítások és imádságok vannak.
Nyolcadik rész. A keresztyén embernek gyakorta penitenciát (lelki próbát) kell tartani Isten előtt
p. 72
Oh szent és igaz Isten! Ha meggondolom a Te tiszta szentségedet, és a bűnt gyűlölő s büntetlenül nem hagyó igazságodat, el kell rémülnöm, mivelhogy én bűnös vagyok. De áldott légy, hogy magadat nemcsak szentnek és igaznak, hanem irgalmasnak és könyörülőnek is lenni kijelentetted a Jézus Krisztusban. Ez a Te irgalmasságod és könyörületességed újítja és éleszti az én bűnös lelkemet, és arra bátorít engem, hogy az én nagy bűnös voltomban is bizodalmam legyen Tebenned, a Jézus Krisztus által.
Járulok azért Tehozzád, oh szent és irgalmas Isten, félelemmel és bizodalommal, és a Te kegyelmességednek királyi széke előtt alázatos penitenciát tartok az én egész életemnek minden vétkéről és gonoszságáról. Vallást teszek szent Felséged előtt, és megismerem, hogy én méltó vagyok arra,
p. 73
hogy engem gyűlölj, megbüntess és elveszess, mert az én természetem is bűnös, egész életem is számtalan vétkekkel megterheltetett. Elmondani sem tudnám, mennyiszer megbántottalak Téged sokszor erőtelenségből, de sokszor gonoszságból is az én bűnös gondolatimmal, vétkes indulatimmal, gonosz beszédemmel és törvénytelen cselekedetimmel.
Tenéked kell vala szentelnem lelkemet, testemet, de én azokat sokszor bűnnek cselekedésére fordítottam. Téged kell vala mindenek felett szeretnem; de mily sokszor jobban szerettem e világ hiábavalóságit Tenáladnál. Tisztelnem kell vala mindenkor a Te nagy és rettenetes nevedet, de mily számtalan sokszor felvettem azt hiába, sőt gonoszul az én ajakimra. Igazsággal s ártatlansággal kell vala járnom Teelőtted minden dolgaimban, de sokszor merő csalárdság és szinmutatás volt minden beszédem, cselekedetem és magamviselésem. Szeretnem kell vala felebarátimat, mint magamat; de, oh jaj, sokszor gyűlöltem azokat, mint ellenségimet, bántam, irigyeltem azoknak boldogságát, örültem szerencsétlenségükön és sokképen megbántottam azokat.
(Itt emlékezzék meg a keresztyén ember az ő különös bűneiről is, amelyek eszébe juthatnak, és keserves szívvel tegyen vallást azokról.)
Oh, mely nagy vakmerőség és gonoszság volt az énbennem, hogy a Te szentséges szemed előtt sokszor olyan gonosz és gyalázatos dolgokat vittem véghez, amelyeket egy halandó ember láttára véghez nem vittem volna, és hogy megbántani és bosszúsággal illetni mertelek Téged, aki engemet egy szempillantásban elveszthettél volna! Oh, mily nagy kegyelem és csudálatos irgalmasság volt az ellenben Tebenned, hogy a Te szent törvényidnek sokszori megrontása után sem vesztettél el engem; hanem életet, egészséget adtál, és megtérésemre várakoztál.
p. 74
Amint azért egyfelöl csodálom és imádom ezt a Te nagy irgalmasságodat: úgy másfelől bánom és keserülöm , gyűlölöm és kárhoztatom az én bűneimet; nemcsak azért, hogy azokkal méltóvá tettem magamat a kárhozatra, nemcsak azért, hogy ha kegyelmedbe nem vészel, el kell azok miatt vesznem: hanem kiváltképen azért, hogy azokkal a Teneked tartozó szoros kötelességimet megrontottam, sok jóságidért gonosszal fizettem, és bosszúságodra jártam Tenéked teremtőmnek, megtartómnak, táplálómnak, szerető jó Atyámnak és Istenemnek.
Mit cselekedhetem már egyebet, mint azt, amit eleitől fogva minden megtérő bűnös cselekedett. Felséged előtt magamat megalázom, bűnös voltomat bánom, fájlalom és utálom, a Te irgalmasságodhoz folyamodom, a bűnös vámszedővel, mellemet vervén azt kiáltom: Isten légy irgalmas nékem bűnösnek és a penitenciatartó Dáviddal így esedezem: Könyörülj én rajtam, én Istenem, a Te irgalmasságod szerint, a Te irgalmasságidnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet. Valóban moss meg engem az én álnokságimból, és az én bűneimből tisztíts ki engem. Moss meg engem izsóppal, és megtisztulok; moss meg engem, és fehérebb leszek a hónál. Fordítsd el az én bűneimtől a te orcádat, és minden én álnokságimat töröld el. Szabadíts meg engem az én bűneimtől, és az én nyelvem nagy örömmel hirdeti a te igazságodat. Légyen kedves áldozat Teelőtted az én töredelmes lelkem, az én töredelmes és keserves szívemet, oh Isten, ne utáld meg.
Kérlek Téged a Te tulajdon természetedre, mely szerint irgalmas, kegyelmes Isten vagy, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú. Kérlek Téged szent Fiadnak ártatlan vérére, melyet kiontott, és minden iszonyú kínjára, melyet lelkében és testében elszenvedett énérettem. Kérlek Téged a Te világos ígéreteidre, melyeket tettél a bűnősöknek afelől, hogy valaki hisz a Te szent Fiadban, a
p. 75
Jézus Krisztusban, bűneinek bocsánatját veszi az Ő neve által. Kérlek Téged ama Te isteni esküvésedre, mely a Te tulajdon szádból származott: Élek én; nem akarom a bűnösnek halálát, hanem hogy a hitetlen megtérjen az ő útáról és éljen. Kérlek Téged végezetre minden irgalmasságodra, melyet eleitől fogva megmutattál a bűnösökhöz, midőn kegyelmet kértek Tetőled. Mindezekre kérlek Téged, én Uram és Istenem, kegyelmezz meg énnekem.
Esedezem azért is, hogy a Te Szentlelked által adj belső bíztatást az én lelkemnek afelől, hogy kegyelmedben vagyok, és hogy a Jézus Krisztusban szeretsz engem: hadd örüljek Tebenned kimondhatatlan örömmel, hadd tiszteljelek Téged lelki vigassággal, hadd hirdessem csodálatos könyörületességidet, hadd tölthessem lelkem csendességével az én hiábavaló rövid napjaimat, hadd hordozhassam lelki vidámsággal az én keresztimet; végre hadd halhassak meg örömmel és olyan bizonyos reménységgel, hogy halálom után Tehozzád megyek az egekbe. Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el Te magadat az én könyörgésem elől. Figyelmezzél énreám és hallgass meg engem a Jézus Krisztus nevében. Ámen.
Kegyesség tanulmányok
Vissza a tartalomjegyzékez ||| Előző fejezet | Következő fejezet
