Szikszai György: Keresztyéni tanítások és imádságok.
Első szakasz, melyben közönségesen minden keresztyént illető tanítások és imádságok vannak.
Tizennegyedik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, hogy az Istent igazában és valójában szerethesse
p. 97
Semmi sincsen igazabb, méltóbb és illendőbb dolog, mint az Istent szeretni. Mert Ő legtökéletesebb lélek és ami jó, kívánatos és szeretetre méltó van, mindaz Őbenne megvan mérték, határ, hiba és fogyatkozás nélkül. Ezen kívül minden Őtőle vette s veszi lételét, életét és mindenét, amivel bír. Ha azért csak egy kevés jóság is, csak egy csekély jótétemény is szeretetre méltó, mily igen méltó hát a szeretetre az Isten, akinek jósága végetlen, és tökéletes jótéteményei nagyok és megszámlálhatatlanok.
Nemcsak méltó az Istent szeretni, hanem múlhatatlanul szükséges is mind mostani, mind jövendőbeli boldogságunkra nézve. Mert jóllehet az Isten e mostani életben azokhoz is, akik Őt nem szeretik, sok jóval viseltetik, úgy hogy ottan-ottan az istenfélők felett is
p. 98
virágozni láttassanak; mindazáltal mindenkor boldogtalanok azok: mert az Isten haragja van rajtuk, büntetéstől félhetnek, és sokszor meg is büntettetnek; és ha valami javával élnek is az Istennek, az is veszedelmükre szolgál. Ellenben jóllehet, akik az Istent szeretik, ottan-ottan szenvednek is e mostani életben, és sokszor boldogtalanoknak látszanak, de valósággal boldogok, mivelhogy az Isten szeretetében vannak, kedvesek és drágák az Ő szeme előtt, minden jót bizodalommal várhatnak Őtőle; a nyomorúságok is, amelyeket kóstolnak, javokra szolgálnak. (Róm. 8:28.) Bizonyos azért e jelenvaló életre nézve is, hogy csak azok boldogok, akik az Istent szeretik. A jövendő életre nézve pedig világos, hogy csak azok jutnak el a végnélkül való tökéletes boldogságnak bírására, csak azoknak lesz boldog örök életük, akik ez életben az Istent szeretik. (Jak. 1:12; 2:5.)
Mivelhogy azért ily méltó, ily hasznos és szükséges az Istent szeretni, nem szeretni pedig nyilvánvaló igazságtalanság és veszedelem: ezért ritka ember az még a legistentelenebbek közül is, aki nem szégyenlené azt mondani, hogy ő nem szereti az Istent; általános irtózására volna az olyan ember mindeneknek. Holott azonban bizonyos, hogy Istennek igazán való szeretése ritkább az emberek között, mint sem gondolhatná valaki: általában mindenek elismerik annak méltó, illendő és szükséges voltát, szájokkal is vallják, hogy szeretik az Istent, de valósággal sokan üresek az Isten szeretetétől.
Az Istent igazán szerető keresztyénnek tulajdonsági és cselekedetei e következendők:
1. Szereti azt, amit az Isten szeret; gyűlöli, amit Isten gyűlöl.
2. Fél az Istent bűnnel megbántani szántszándékkal és tudva gonoszt nem cselekszik, nemcsak nyilván az emberek előtt, hanem titkosan sem, midőn senki sem látja és vigyáz, amennyire csak lehet, hogy az meg ne essék.
3. Szereti az Istennel való lelki társalkodást, amely a szent elmélkedések, buzgó éneklések, könyörgések és az Isten beszédének olvasása és hallgatása által történik.
4. Ha hirtelenségből, vigyázatlanságból, erőtelen-
p. 99
ségből valamiben vétkezik, mihelyt észreveszi: bánja, fájlalja, penitenciát tart és felteszi magában, hogy vigyázóbb lesz.
5. Nehezére esik annak, midőn latja, hogy mások az Isten bántására járnak; ellenben örül, mikor olyakat lát, akik az Istent félik és tisztelik.
6. Nemcsak az Istennek tartozó tiszteit viszi az véghez, hanem felebarátainak tartozó tiszteire is szorgalmatosan vigyáz.
7. Ha nyomorúságokat, ellenkező kedvezőtlen, dolgokat bocsát reá az Isten, azokat azokra való érdemes és bűnös voltának elismerésével, béketűréssel, alázatossággal és Istenben való bizodalommal viseli.
Ezek szerint vizsgáld meg te magadat, keresztyén ember, és imádkozz gyakorta, hogy töltse be az Isten a te szívedet ilyen igaz Isten iránti szeretettel. Mert az Istent sem szeretheted illendőképen, ha csak arra is Ő maga nem ád kegyelmet teneked. Oh, bizonyára az újjászülöttekben is sokszor sok fogyatkozás van az Isten szeretetére nézve. Teljes szívből és mindenek felett kell szeretni az Istent; de keservesen kell tapasztalni, hogy nagy e részben az erőtelenség. Esedezz azért és buzgóságos szívvel kérjed az Istent, hogy a te Iránta való szeretetednek erőtlenségit és fogyatkozásit ne tulajdonítsa néked, hanem orvosolja és vigyen abban nagyobb tökéletességre drága kegyelme által.
Kegyesség tanulmányok
Vissza a tartalomjegyzékez ||| Előző fejezet | Következő fejezet
