Szikszai György: Keresztyéni tanítások és imádságok.
Első szakasz, melyben közönségesen minden keresztyént illető tanítások és imádságok vannak.
Hetedik rész. A keresztyén embernek kiváltképen a lelki és örökkévaló jókért kell imádkozni
p. 65
Amennyivel a lélek elébb való és drágább a testnél, a mennyország a földnél, annyival drágábbak és elébbvalók a lelki és örökkévaló jók a földieknél és ideig-
p. 66
valóknál. Jók ugyan ezek is, és a minden jóknak kútfejétől, az Istentől osztogattatnak; azért lehet ezeket is illendőképen szeretni, kérni és keresni. De a lelki és örökkévaló jók sokkal nagyobb becsületet és szeretetet, sokkal gyakoribb és buzgóságosabb kérést és keresést érdemlenek. Ugyanis:
1. A lelki és örökkévaló jók szükségesek az ember valóságos boldogságára, de a földi jók éppen nem szükségesek arra. Mert, amely ember újjászületik, megszenteltetik, isteni félelemmel, bűnbocsánattal, mennyországgal megajándékoztatik, boldog az és boldog lesz, ha semmit sem, vagy igen keveset bír is a világi jókban. De amely embernek azokban és azokhoz hasonló lelki jókban része nincsen, boldogtalan az és boldogtalan lesz, akármennyi földi jóval bírjon is.
2. A földi jók múlandók és hiábavalók, olyanok, mint a füst és a pára, elmúlnak s elvesznek, mintha sohasem lettek volna; de a lelki jók állandók; tűz, víz, fegyver, lopó, sőt a halál sem foszthat meg azoktól.
3. A földi jók magokban merő haszontalanságok. Mert, hogy a testet egynéhány szempillantásig gyönyörködtetik, mily semmirevaló haszon az, ha utána gondoljuk a nyomba következő örökkévaló gonoszt! Nagy földi jó az élet; de mit ér, ha örök halál követi? Nagy földi jó az egészség; de mit ér, ha örökkévaló nyavalya és nyomorúság követi? Nagy földi jó a bőség és gazdagság; de mit ér, ha az ember lelke szegény, mezítelen és ha nemsokára olyan szükségre jut, hogy a lángok között elepedett nyelvét enyhítő vize sem lesz? (Luk. 16: 24.) Nagy világi jó a becsület, az emberek előtt való kedvesség, de mit ér, ha az ember az Isten előtt gyűlölséges, gyalázatos és nemsokára az örökkévaló gyalázatba esik? És így a többi.
4. A földi jók a legnagyobb szükségben és szorultságban, tudniillik a halálban és az ítéletben semmit sem segítenek, nem is segíthetnek; de a lelki jók akkor is, és kiváltképen akkor segítséget, vigasztalást és boldogságot szereznek.
5. A földi jók sokszor és sokképen károsak az embernek. Mert mennyi nyughatatlanságot okoznak? Mennyi szomorúságot és törődést szereznek? Mennyi bűnre adnak alkalmatosságot? Mennyi akadályt vetnek az idvesség elé? De a lelki jók soha nem károsak, ha-
p. 67
nem mindenkor hasznosak, és azoknak haszna mind ez életre, mind az örökkévalóságra kiterjed.
6. A földi jókat az istentelenekkel is közli az Isten. Oly alávalók azok, hogy azokat a fő Úr, a maga ellenséginek is osztogatja. Élet, egészség, békeség; gazdagság, becsület, szépség, erő, világi előmenetel, mind olyanok amelyek a bűnben élő gonoszokkal is közösek. De a lelki jók oly drágák, hogy azokat csak azoknak adja az Isten, akiket szeret és örökké boldogokká akar tenni.
7. Akik a lelki jókat szorgalmatosan keresik és buzgóságosan kérik, azoknak megadja az Isten a földieket is szerzésül, toldalékul a lelki jókhoz, amennyire nekik hasznos és szükséges, aszerint, amint Idvezítőnk megbiztatta tanítványit, mondván: Keressétek először az Istennek országát és annak igazságát és mindazok megadatnak nektek. (Máté 6: 33.)
8. Az Isten beszéde is arra int és azt kívánja, hogy a lelki, mennyei és örökkévaló jókat, előbbvalóknak tegyük a földieknél és nagyobb szorgalmatossággal s buzgósággal keressük. Azt mondja Idvezítőnk a fentebb előhozott szavaiban, hogy először az Isten országát és annak igazságát keressük; azt mondja, hogy ne gyűjtsünk kincset a földön, hanem a mennyországban (Máté 6: 19, 20.), azt mondja, hogy munkálkodjunk nem az eledelért, amely elvész, hanem az eledelért, mely megmarad az örök életre. (Ján. 6: 27.) Szent Pál is azt mondja, hogy az odafelvalókat keressük, az odafelvalókra viseljünk gondot és nem a földiekre. (Kol. 3: 1, 2.)
Ezek szerint hát, keresztyén ember, kérhetsz ugyan Istentől földi, világi jókat is, mivelhogy testi és földi életed is van és a földi jókért való kérések sem kedvetlenek Isten előtt, csakhogy az Ő akaratjában való megnyugvással legyenek egybeköttetve, és mikor azokat kéred, azokat is illendő buzgósággal kell kérned. De nem kell a világi jókon megállapodnod, nem kell azokat fődolgoknak tartanod, sőt inkább úgy kell nézned azokat, mint olyan csekélységeket és alávalóságokat, amelyeket sokszor kérés nélkül is megád az Isten és a legrosszabb emberekkel is közöl; hanem kiváltképen a lelki és örökkévaló jókért kell imádkoznod, azokat kell mindenek felett kívánnod és keresned, mert azok tartoznak a te valóságos boldogságodra, mineműek: a megigazulás, a hit, a megszenteltetés, a jóban való növekedés, a
p. 68
Szentlélek és az Ő idvességes ajándéki, a boldog halál, az Isten országa, stb. Ezek, ezek a keresztyén embernek való jók, ezek tehetnek és tesznek téged valósággal gazdaggá és boldoggá mind itt az időben, mind amott az örökkévalóságban.
Kegyesség tanulmányok
Vissza a tartalomjegyzékez ||| Előző fejezet | Következő fejezet
